Mondtam már, hogy szeretem Marci óvodáját?
Most a farsang miatt is például. Itt az a szokás, hogy nem csak egy napig tart, hanem egész héten buliznak a gyerekek, van idejük kijátszani magukból az élményt.
Akinek volt kapacitása, akár minden nap másik jelmezbe bújtathatta magzatát, volt
süti, tánc, lufik, játék, de nem volt verseny és senkit sem emeltek ki, mert az
anyukája az átlagnál szebb jelmezt készít, avagy vásárol.
Marcus gúnyáján sokat
gondolkodtam, több feltételnek is meg kellett felelnie. El akartam szakadni a pókember-cowboy vonaltól, legyen egyszerű, olcsó, kényelmes, aranyos és persze Marci viselje el magán. Tehát
nem lehet a része kalap, kendő, fejpánt, vagy egyéb hátra, hasra kötendő kellék. És persze nekem kell elkészíteni, mert kell a lelkemnek, hogy néha szupermaminak érezzem magam.
No, röpke két éjszaka alatt ez
lett belőle. A rókaportrék most ellepik a blogot.
Na jól van, anyám, most már hagyjál békén! |
Szerintem jelmezvarrás nélkül is szupermami vagy, de így meg pláne! Nagyon jó lett! Marci meg a 2. képen igazi sármőr!!! :) Hát a beállás meg az arckifejezés elképesztő, de komolyan. :) Na meg azok a szemek...
VálaszTörlésNagyon édes, te meg ügyi vagy.
Köszi, bár nagy különösebb varrástudás nem kell hozzá és ez nálam stimmel is. Marcival kapcsolatban pedig muszáj egyetértenem, ej nem vagyok ám elfogult...
TörlésNagyon édes!! Az utolsó képet imádom! :)
VálaszTörlésIgen, csipkednem kellett magam, elég hamar eljött az a pillanat. De szerintem ti is ismeritek :))
TörlésAlulról a harmadik nálam a befutó! Nagyon édes!
VálaszTörlés