Idén
elmotoroztunk az urammal az őrségi vásárba, Marci fiam ellágyulva nézte,
ahogy felveszem a dzsekit és a kesztyűt, majd így szólt:
- Anya
olyan szép vagy így öltözve.
Nos,
így szépen felöltözve sétálgattunk a vásárban, amikor megláttam egy különleges
formájú süteményt, háromszáz forintért árulták darabját. Csokiöntettel négyötven.
Egyszer élünk, kipróbálom, és finom is volt, tényleg.
Pár
nappal később a neten láttam egy képet, nézd már, hát ez pont olyan, és itt a neve
is: boldogi nagyrózsa. Boldog községben készítik, hagyományos lakodalmas
sütemény, éjfélkor kínálják a násznépnek.
Az
uram pedig figyelt, jegyzetelt, és a házassági évfordulónkra csináltatott nekem
egy sütőformát, amihez receptet is mellékelt a készítő. Szeretem a
meglepetéseit.
És
most már én is tudok boldogi nagyrózsát sütni. Ha nagyon vastagon számolok,
akkor nagyjából harminc forintért darabját… Lehet, hogy a GYED mellett
rózsasütödét kellene nyitnom?
A
recept roppant egyszerű, voltaképpen egy sűrű palacsintatészta öt tojásból, fél
liter tejből, és fél kg lisztből. Én teszek hozzá késhegynyi szódabikarbónát, mert
a palacsintához is szoktam. Lehet cukrozni is, én nem szoktam, mert ha kisült,
úgyis meghintem porcukorral.
Kis lábosban
olajat és egy kanál zsírt melegítek, jól felforrósítom a vassal együtt, majd
belemártom a tésztába, és sütöm. A sütés módszerét innen lestem el
Pillanatok
alatt kész. És olyan nagyon szép.
A
végén, mikor már fogyóban az alapanyag, és nem tudom szépen meríteni a formát,
a tésztát zacskóba töltöm, kilyukasztom, és a tésztát „rajzolgatva” belecsorgatom
az olajba. A végeredmény kevésbé szofisztikált, ám ugyanolyan ízletes.
A minőségellenőr véleménye:
- Hmm, az igen finom!
 |
