Fogtam magam, és Marcival vonatra szálltam, hogy
cirka 250 km-t utazzunk a faluba, ahol felnőttem. Mindig nagyon
jót tesz neki, ha ott vagyunk (sajnos elég ritkán), vonatozás, buszozás, anyukám hatalmas
kertje, állatok, sok-sok új élmény. Most sem töltöttünk sok időt házon belül,
vagy úton voltunk (naponta DSGM kezelésre vittem) vagy a kertben lebzseltünk,
esetleg a faluban csavarogtunk, kedves emberek között. Valahogy így:
Szomszédház, tökültetvénnyel
Madárijesztő. Igen, be volt kapcsolva. Egész nap.De legalább nekünk is jutott barack.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése