2018. március 11., vasárnap

Tulipánok


Már három napja tavasz van. Ezalatt hírmondó sem maradt a tél utolsó hórongyaiból, a december óta kitartóan virágzó hóvirágok magukhoz tértek, és a korán kibújt hagymásokon sem látszik, hogy megviselték őket az elmúlt hetek fagyos éjszakái. 

Hiányoznak a virágok, a harsány színek. A fokföldi ibolyák, orchideák is szépek persze, de mégis az az igazi, mikor jácint, nárcisz vagy tulipán kerül az ablakba.

Marci is tulipánokat vitt nőnapra a tanító néniknek és kislányoknak az iskolába, az igazi virágnál kevésbé sérülékeny, ám legalább olyan  illatos változatban. 








Sokféle sütikiszúróm van, ennek a készletnek különösen megörültem, a tulipánoson kívül készíthetek már nyulas, pillangós, kiscsibés, vagy éppen hímes tojásos linzereket is.




Este pedig a fiúk lepték meg a család lányait egy-egy csokor tulipánnal, velük bekacsintott a tavasz az otthonunkba is.


















2018. február 12., hétfő

A manó

Elkészült hát a nagy mű, pénteken debütált is az első iskolai farsangon. Anyuval ketten készítettük, egyedül, kézzel, talán még jövő ilyenkor is varrnám. Még így sem végeztünk egy óra alatt , sőt sokszor egy óra alatt sem, de minden percet, öltést és visszabontást megért. Ahogy billegett benne a kis kékszemű, ahogy megdícsérték az osztálytárasai, ahogy legkisebbként kiballagott az ajándékáért... nem vagyok valami szentimentális nő, mégis meg kellett törölgetni a szemüvegemet...




2018. február 8., csütörtök

Éjjel a zombibusz tetején...

Ha egyszer valahol egy bájos fotó mellett azt olvassátok, hogy a képen látható jelmez elkészítése igazán nem nagy ügy, egy óra alatt megvan az egész, azt kezeljétek fenntartásokkal. Egyébként úgy jártok mint mi.






Lassan itt az éjfél. Holnap farsang, a jelmez sokkal-sokkal több mint egy óra alatt, de még időben elkészül, hangoskönyvet hallgatok, aztán már csak fánkot kell sütnöm a mulatságra.  No, és kihegyezni a holnap manóbőrbe bújó iskolásom ceruzáit.


2018. január 11., csütörtök

Baglyot vacsorára?

A születésnapokat, névnapokat szeretjük hétvégén ünnepelni, ilyenkor sokkal több időm van készülni, több idő jut egymásra és persze az ajándékra is, mint mint egy szaladós hétköznapon. Mostani hétvégénk viszont elég zsúfolt lesz, és Marci is olyan nagyon várta már, hogy úgy döntöttük, névnapját kivételesen kedden, a napján ünnpeljük. 

Mostanában mire az uram hazaér a munkából a gyerekek már ágyban vannak, most azonban ő is hamarabb megérkezett, sőt vacsora előtt még egy kis közös legózásra is jutott idő a fiúkkal. Amíg a gyerekek játszottak, én Marci kívánságára baglyokat fabrikáltam az ünnepi vacsorához. No és cicákat, mert a bagolyszárnyak formázása közben leeső sajtdarabkák macskafülekre emlékeztettek. Marci szerint ez volt a legjobb névnap, és már be is nyújtotta igényét egy űrhajós születésnapra.


Csak a képek feltöltése közben vettem észre, hogy a L betű kimaradt...








Még sosem volt dolgom amarillisszel, ez az első, alig várom, hogy virágozzon.







Marcell latin eredetű név, jelentése: harcos




2018. január 8., hétfő

Az új év elején

A faluban lassanként eltűnnek a házakról a karácsonyi fények, hamarosan én is elcsomagolom a díszeket. Új év áll előttünk, új tervek, feladatok, ünnepek, lehetőségek. Az urammal már elkészítettük szokásos évi számvetésünket, értékeltük 2017-et, és megbeszéltük terveinket erre az esztendőre, és bár nem szokásom, de tettem betarthatónak remélt fogadalmakat is. 

Rendezgetem a karácsonyi szünetben készült fotókat, milyen gyorsan elrepült ez a néhány nap! Mégis mennyi minden belefért: ünnep, vendégség, együttlét, pihenés... mondjuk ez utóbbi az előbbiek miatt csak részben valósult meg, de sebaj. Tartalmas, szép napok követték nálunk a karácsonyt, sokat játszottunk, süteményt sütöttünk, beszélgettünk, kirándultunk, tanultunk, meséltünk, elkészítettem életem első egészben sült libáját, szilveszter éjjelén az utcán koccintottunk és néztük mások tüzijátékait. Nehéz elengedni...


Szenteste után még kétszer ünnepeltünk családjainkkal. Az aprók mindkét alkalommal lesték az angyalokat.





A közelünkben remek kirándulóhelyek vannak.







Az udvarunkon már nem, de a házunk fölötti dombon még fehér volt a karácsony.



A téli szünet kedvence a Diótörő. Nem lehet megunni.



Mézest többször is sütöttünk, villámgyorsan elfogyott.



Az új autós szőnyeg egy vizuális rettenet, de két (három) autómániás fiúnak maga a boldogság.



Gyerekek, róka, legó, karácsonyfa







Juli bábszínháza  hamar tetőt kapott és várrá változott.




Köszönöm, hogy velünk voltatok, 2017 utolsó rózsájával kívánok minden kedves olvasómnak boldog új esztendőt!




2017. december 25., hétfő

Karácsony


Békés legyen a karácsony, ne tökéletes! - Így kezdődött a prédikáció a tegnapi szentmisén, mi meg csak összemosolyogtunk az urammal, hát igen, hajnali háromig festettem, hímeztem. Reggel még csomagoltam - december eleje óta megvan minden ajándék, és mégis - majd elindultunk a városba az ügyeletre Julcsival. Mandulagyulladás, gégegyulladás, hörghurut. Dél elmult, mire hazaértünk, Julcsi elaludt, az uram gyorsan befaragta a fát, mi pedig elkezdtük díszíteni a fiúkkal - piros díszeink évek óta a dobozban maradtak, idén övék lett a főszerep. No és persze a saját alkotásoké.











Még az autóban megbeszéltük, hogy az ajándék bábszínházra fel kell rakni a függönyt, és a bábokat is még be kell csomagolnom. Az ebédre szerencsére nem volt gondom, anyukám mindent elkészített. Nem volt időm a szép terítésre, már megebédeltünk, mikor eszünkbe jutott, hogy az ünnepi abroszt sem tettük fel, egyébként sem volt teljes a család, Julcsi még ekkor is aludt. Délután misére mentünk, Marcim ministrált. 
- Mikor vittük ki a kis Jézust a jászolba, a pap bácsi mondta, hogy spurizzunk, mert hideg van. És akkor én a lépcsőn láttam az angyalokat! Legalább százan voltak! A legvégén repült egy kicsi angyal és kezében vitte az autószállító kamiont. - Tudniillik ezt kérte az angyaloktól. A biztonság kedvéért le is rajzolta, és meg is írta nekik. Boldog karácsonyt, angyalok! Tisztelettel, Marci - így zárta a levelét.



Hazaérve bekapcsoltuk a fényeket, és vártuk az angyalokat. Nem öltöztünk szép ruhába, nem volt szépen terített asztal - ami azt illeti ünnepi vacsora sem, mert a gyerekek sonkás szendvicset kértek- elfelejtettük feltenni a függönyt a bábszínházra, és a bábokat is csak utolsó pillanatban dugtam egy dísztasakba.



 Julcsi a több órás alvás után kicsit jobban lett, és olyan szép volt az ünnep! A gyerekek annyira örültek! És Marci angyalt látott, százat! Repüljenek felétek is! 



Áldott, békés, szép karácsonyt kívánunk mindenkinek!


2017. december 24., vasárnap

Éjjel...

Pedig úgy igyekeztem, hogy mindennel időben elkészüljek. De úgy tűnik, én már csak az utolsó pillanatok embere vagyok.