Ígéret

Július 28-a számunkra az egyik legfontosabb nap az évben, hiszen ezen a napon kötöttünk házasságot, és indultunk el az urammal kézen fogva az utunkon. Az idei dátum még különlegesebb, mivel éppen tíz esztendeje tart az utazás. 

Az évfordulónkon Norbi olyan ajándékkal lepett meg, amire már évek óta vágytam. Susan Lordi szobra saját szavaival  "nem szükségszerűen képmás; sokkal inkább emlékeztet minket egy olyan személyre, akihez közel állunk, vagy egy emlékre, melyet meg szeretnénk érinteni. Remélem, hogy az emberek felismerik a szobrokban azoknak a finom kifejeződéseit vagy gesztusait, akiket szeretnek, és olyan darabokat választanak ki, amelyek egyedi jelentéssel bírnak számukra”.

A férjem által választott alkotás elnevezése: Ígéret 

És, hogy felismerjük-e a szobrokban, akiket szeretünk? A gyerekek számára azonnal egyértelmű volt, hogy apát és anyát ábrázolja, sőt Lackó szerint éppen azt a pillanatot, amikor összebarátkoztunk :)

A levendula sikertörténet

A két évvel ezelőtti levendulás kudarcaim után szentül megfogadtam, hogy csak azért is lesz nekem lilán burjánzó sövényem, szappanillatú júniussal, szálldosó pillangókkal. 

No és méhekkel, rájuk nem is gondoltam, bár a szezon végére csak három csípést gyűjtöttünk be, egyet Juli, kettőt én, még szerencse, mert az erős-bátor fiaim tán még most is jajgatnának miatta.

Tavaly márciusban gyorsan a tettek mezejére léptem, újra vettem vagy húsz tő  szabadgyökerű levendulát ugyanattól a termelőtől, mert a kertészetben még nagyon picik voltak a cserepesek, és féltem, mire megnőnek és eladó-sorba kerülnek, megint jön a meleg, és én kezdhetem elölről az egészet. A töveket természetesen éjszaka ültettem el, minálunk ez már így szokás, most hogy kívülről tesszük rendbe a házunkat, az uram külön gondot fordít a világításra, így ha ezentúl kedvem támad sötétben kertészkedni, nem kell majd reflektort szerelni a kétágú létrára.

Éjjel ültetni pont olyan mint nappal, csak sokkal menőbb

Ezúttal locsolgattam is a levenduláimat becsületesen és igen!, megeredtek, virágoztak, és már az első évben jó nagyot nőttek. A tavaly nyár végi-ősz eleji másodvirágokat nem vágtam le, beértek a magok, most pedig sok pici levendulamagonc várja, hogy helyet keressünk nekik a kertben. Nagy reményeim vannak velük, meg mindenféle  újabb levendulasövényekkel kapcsolatban. 

Idén nyáron csodás volt a levendula-sor, virágzáskor csakugyan szinte zárt sövényt alkotott, kora reggeltől, sötétedésig zsongott a méhektől, jöttek a lepkék, megkaptam, amire vágytam. 

Az állványzat most is nálunk állomásozik és lehet találgatni, mi az a kék sáv ott a házon

Annyira szép volt, hogy nem is volt szívem levágni, csak akkor ragadtam metszőollót, mikor elhervadt a  virágok zöme, így alig pár csokorra valót tudtam kiválogatni ki közülük hogy megszárítsam. 

A virágokat száradás után lemorzsoltam, majd egy befőttes üvegbe tettem, amire egy régi, évekkel ezelőtt turizott horgolt terítő került. Ezt a kis terítőt miután megvettem, nem használtam semmire, most végre megtalálta a helyét a konyhaablakban. A június illata pedig mindig visszatér valahányszor megrázom kicsit a "levendulabefőttemet". 

Városi Tömegközlekedési Múzeum - Szentendre

Keddi csavargásaink következő útja Szentendrére vezetett méghozzá HÉV-vel, ami a fiaim számára önmagában felért egy kalanddal.

Imádnak minden járművet, de ha sínen közlekedik, na az az igazi.

Nem először jártunk már a Városi Tömegközlekedési Múzeumban és valószínűleg nem is utoljára. Lenyűgözi a fiúkat a tér, a látnivalók, a lehetőségek sokasága. Az egykori kocsiszín csarnokában a kiállított járművek többsége nyitva áll, ki lehet próbálni, tekerni a kormányt, nyomni a csengőt,  új barátokat találni, kiáltani: - Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! 

Úgy szeretem lesni őket ilyenkor, önfeledt játékuk közben!

A csarnokon kívül öt teremben és szabadtéren is akad látnivaló. Fényképes kiállítás a Budapesti vasúti tömegközlekedésről a lóvasúttól a metróig, a vidéki városok villamos vonalairól, a tömegközlekedés infrastruktúrájáról, autóbusz és trolibusz-közlekedésről, sőt még a régi kocsiszínhez tartozó kovácsműhely is megtekinthető.

Szeretettel ajánlom ezt a múzeumot, a kiállítás igényes, a látnivaló bőséges, mi három órát töltöttünk itt, de a fiúk még maradtak volna. 

A belépő jelképes, felnőtteknek mindössze 350 Ft, gyerekeknek aki még nem iskolás, ingyenes. Egy hibája van csak -és erre fel is hívtam a pénztáros néni figyelmét, mert szerintem a fiaikkal órákon át a sínek között bóklászó anyák komoly vásárlóerőt képviselnének- méghozzá az, hogy nem lehet kapni kávét.

A csarnokban egyik-másik villamosnak olyan az "arca", akár egy rajzfilmfiguráé

A BKV cégére, kikönyöklő kebelbarátnővel, vasútállomás makett, múlt század eleji bérletek

Kovácsműhely

Autóbusz - terem

Járművek a szabadban, gyerekekkel

A HÉV-en néhány perc után kidőltek, de még ekkor is szorongatták a jegyeket.

Lazán csak kapaszkodj belém...

...Tartanod nincs mitől, mer’ én
Azér’ vagyok, hogy óvjalak téged
Az életed tengerén.

Mindhárom gyermekünknek van egy-egy saját dala, amit gyakran dúdoltunk nekik, amikor picik voltak.

Az elmúlt napokban a fenti Tankcsapda nóta járt a fejemben éjjel-nappal, főleg éjjel, mert alig aludtam, hogy kézzel készített meglepetéssel szerezzek örömet a kisfiamnak, akivel hét évvel ezelőtt egymást választottuk.

Valami készül. Vagy inkább valaki.

Említettem korábban, hogy a fiaim nagy kedvence Rumini a hajósinas, olvassuk a könyveket, jártunk a Rumini játszótéren, a szereplők és a történetek rendszeresen megjelennek a fiúk játékában. Marci születésnapjára sirálysípot kért, mert nagyon szeretné kipróbálni a repülést sirályháton. Próbáltam meggyőzni, hogy sirálysíp csak a mesében létezik, aztán mikor kételkedve ingatta a fejét, bevetettem, hogy emlékezzék csak a történetre: alig maradt már épen néhány síp, azok is nagyhatalmú zúzmaratörpék tulajdonában vannak, és eszük ágában sincs megválni tőlük. Ebbe beletörődni látszott, végül megegyezte, majd megbeszéli a Fogtündérrel, ő biztosan tud szerezni egyet. Hajaj.

A délutáni alvásból ébredő családot terített asztal várta. A dekorációval tengerész-hangulatot igyekeztem teremteni, de megjelent a mesék néhány szereplője is.

Eljött például maga a főhős, Rumini , és magával hozta a legutóbb megjelent kötetet is, amit azóta természetesen már olvasunk.

 Rumini horgolása nagy munka volt, azt hittem, nem fogom tudni befejezni. A könyv illusztrációin hosszú ujjú pólót visel, Marci Ruminije azért kapott rövid ujjút, mert hajnali háromkor már olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam tovább fenn maradni.

A hajósinasunkat drótváz merevíti, ezért pózba állítható....lenne, ha nem zsenília drótból készítem a vázát, hanem valami masszívabból. Sebaj, nem tűnt úgy, hogy Marcinak hiányérzete lenne.

Marci már hetekkel ezelőtt Szélkirálynő tortát kért, tulajdonképpen így született meg az egész Rumini születésnap ötlete. A tortát egy útmutató alapján készítettem el, karamellás-csokis ízesítéssel, nagyjából egymillió kalóriával, de azt hiszem Rumininek is íztett volna. Szépnek nem volt szép, de én már annak is örülök, hogy ebben a kánikulában egyben maradt. Mikor összeraktam az emeleteket az olvadt krémen kezdtek szétcsúszni a tésztadarabok, kevésen múlott, hogy nem a hajótörést szenvedett Szélkirálynő került az asztalra. 

A formázás során leeső tortadarabokból sütibonbonokat készítettem, és aki akart, majszolhatott polipot is. Utóbbi a sajtos-sós rúd tésztájából készült, így legalább megeszik, egyébként nagyjából semmit, ami a tengerből származik.

Marci, miután tervei a sirálysíppal dugába dőltek, inkább legó-vonatot kért. Rigó InterCity-t Az étkezőbe lépve kicsit meglepődött, hogy csak egy könyv és egy horgolt kisegér várja, de jól viselte, nem kesergett a remélt ajándék után. A gyertyafújás előtt mondtam neki, kívánjon valamit, amit nagyon szeretne, majd utána megkérdeztem, mi volt a kívánsága.

- Hát a Rigó InterCity, anya!

Ha sirálysíp nem is érkezett, egy fekete sirály csak megpihent az asztalunknál, mellesleg Marci a vonat után papírsirálynak és a nagy készülődésben a szőnyegen felejtett papírdenevérnek örült leginkább.

Tegnap óta pedig Marcink nagyjából három helyzetben található: eszik, alszik vagy játszik a Rigó InterCity-vel. Néha azért Ruminit is megölelgeti.