Tavaly nagyon belejöttem a tűzrakásba, a szezon közepére elértem az egygyufás szintet, és megtanultunk spórolni a fával is. Ez mindenféle őrült cél kitűzésére késztette az én uramat, mint pl. novemberig nem fűtünk, vagy tavaly megmaradt egy sor tűzifa, idén maradjon kettő, tavaly egy hónap alatt elégetett mennyiséget osszuk be másfél hónapra és hasonlók. Azt hiszem eléggé belerondítottam a terveibe, mikor múlt héten begyújtottam, de hát Lackó már kúszik-mászik, ne hideg padlón tegye, és éjjelente nekem sem volt valami kellemes pulóverben vacogni a gép előtt.
Még augusztusban hozattunk fát, azt hiszem bekerültünk a körbe, mert megkaptuk Sándor telefonszámát, ami nyilvánvalóan csak a kiváltságosoknak jár, tavaly csak üzenni tudtunk neki Szomszédnénivel, aki szólt a fiának, aki Sándor közelében lakik, és mikor összefutottak, átadta a rendelést, aztán egyszer csak nálunk volt a fa. A fizetés szintén a feni láncon haladt keresztül. Tavaly nem is láttuk őt színről színre, de most éppen itthon voltam, mikor megérkezett az almazöld IFA, kérdezte, a térkőre borítsák-e, de riadt tekintetemet látva gyorsan kapcsolt, jól van, akkor nem.
 |
| Izgalmas falunapi programok helyett pakoltunk, de azért hallottuk, hogy a Coop mögött valaki hajmásipétert énekel |
 |
| Felhívnám a figyelmet a nagyon praktikus szigetelés-állványra... |
 |
| és az uram munkavédelmi cipőjére |
 |
| Gyerekmunkás |
Nekem nagy megnyugvás ez a rakás csertölgy, pedig ezt már jövőre vettük, az idei tüzelőnk egy éve száradt a fáskamrában mielőtt levittük a pincébe, és a most vásároltat behordtuk a helyére.
 |
| DIY falburkolat általam kivitelezve |
Fázni már nem fogunk, főleg, ha tényleg igaz, amit a fűtésszerelő ígért, és holnap beszereli a puffertartályt a kazánházba. Az uram este ezzel a hírrel jött haza, meglett az eredménye a napi többszöri telefonos nyaggatásnak, szia szívem, megyek a pincébe kiszedni három ajtót tokostul, hogy beférjen a tartály.
Ismét flex-szag terjeng nálunk, már hiányzott.
