Elalvás előtt mindig mesélünk
Marcinak, és ezen kívül is elég gyakran, ha megjelenik egy-egy könyvvel és
elhangzik az Anya olvas! - felszólítás. Mióta nem szenved lapozási
kényszerben, végre lehet valóban olvasni is neki, de esténként főleg fejből
mesélünk. A történet főhőse még mindig egy kétéltű, de nem akármilyen, hanem a Fiúbéka.
Vele esnek meg mindenféle kalandok, a történetet Marci közbeszólásai és a
napunk eseményei alakítják.
Vasárnap az uram volt mesélő, és
ezúttal úgy alakult, hogy én is végighallgattam. A sztorija mit sem változott
az elmúlt hetek alatt, kb. így hangzott:
- Egyszer volt, hol nem volt, volt
egyszer egy Fiúbéka. A béka reggel felébredt, megreggelizett, találkozott
barátjával, a Katicával, aztán elmentek kirándulni. Először villamosra
szálltak, aztán inkább busszal mentek tovább. Végül rájöttek, hogy sokkal jobb lesz
Toyotával utazni, és így is tettek. Este hazaautóztak, vacsoráztak, fogat
mostak, megfürödtek, és elaludtak.
A tegnapi puszi-osztáskor javasoltam neki, hogy eressze hosszabb lére a mesét, és
bonyolíthatná is kicsit a cselekményt. Például kitalálhatna új szereplőket, vagy
tehetne a történetbe egy kerékcserét vagy egy kis konfliktust. Elég értetlenül nézett rám…
Később hallom a szomszéd
szobából:
- Na gyere Manó, rakunk a Toyota
meg a béka napjába egy kis konfliktust. De milyen konfliktus legyen? Anya
tudhatná, hogy egy japán autóval úgyse lesz semmi konfliktus…
:D Férfiak! :D
VálaszTörlésNyilvánvaló, hogy Y kromoszómához kötött :))
Törléshát ez k.va jó! :)
VálaszTörlésBizony, az. És ahogy ismerem ezt a két pasast, egyre több hasonló lesz :)
Törlés