2012. január 31., kedd

Allergia

Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy Marci tejfehérje- és tojásallergiás. Mikor megtudtam, csak az égre emeltem a tekintetemet, hogy köszi, de aztán rájöttem, hogy ez igazából közel sem akkora probléma, mint hittem.

A gasztroenterológus szerint, aki nyáron a bőrtesztet elvégezte, fölösleges terheléses vizsgálatnak kitenni Marcit (ezzel mélyen egyet is értettem), inkább diétázzon két éves koráig, aztán majd meglátjuk. Szerinte ekkorra ki fogja nőni az allergiát, legalábbis a tejprotein-érzékenységét majdnem biztosan. Hát, úgy legyen, de ha mégsem, az sem tragédia.

Érdekes volt felfedezni, hogy főzés során milyen nagy mennyiségben használunk fel tejterméket és tojást. Gyakorlatilag alig van étel, amihez nem kell ilyen hozzávaló.

Azt gondoltam, ha már így alakult, nem szeretnék kétfelé főzni, vigyünk inkább mentes-konyhát. Szerencsére vannak lelkes anyukák, akik nem restek megosztani tapasztalataikat a kezdőkkel, így nem is kell különösebben megerőltetni az agyamat, hogy változatos, finom ételek kerüljenek az asztalunkra.

Tulajdonképpen az allergiának köszönhetjük, hogy pékárut szinte nem is veszünk a boltból. Mert:

- Próbáljunk csak valami mentes kelt tésztát sütni reggelire.

- Hűdefinomlett! Legközelebb süssél kiflit!

- Ezdejó, mi lenne, ha minden nap ilyet vinnék a melóhelyre? Kipróbálod a kenyeret? Hm?

- Öööö….legközelebb kevesebb teljes lisztet tegyél bele jó?

- Így már rendben van. Na jó, a kedvedért teszek rá tökmagkrémet, de egy kis kolbász jobban esne…


Az uram időnként kikönyörög azért egy kis hagymás-tojásrántottát, és a tegnap készített rakott krumplinak is úgy örült, mint egy gyerek. És mivel én nem működöm tejeskávé nélkül, tej is van itthol általában.

Apropó tejeskávé, nézzük csak, mi történik, ha a kávésbögre valahogy a földön felejtődik:




2012. január 24., kedd

Halolaj

Nem is írtam még, hogy az újévben a tapaszolás mellet kipróbáljuk Manóval a halolajat is. A Miből lesz a cserebogár egyik epizódjában egy kezelhetetlennek tartott négyévesből pár hét alatt majdhogynem mintagyereket faragtak a segítségével, és annyi jó tulajdonságát soroltak fel, hogy elraktároztam az agyam egy fiókjába, ha szükség lesz rá, kipróbálom.

Azt kb. mindenki tudja, hogy az omega3 zsírsavak fontos szerepet töltenek be az egészség megőrzésében, és az is köztudott, hogy a magyarok milyen kevés halat fogyasztanak, ami legjobb forrása lenne eme zsírsavaknak. Mi igyekszünk hetente legalább egyszer halat enni, bár ezt jobbára csak Manó és én tesszük, mert az uram nem nagy halbarát. A halrudacskát megenné, de azt nem kap. Elolvastátok már miből készül? Talán halhús is akad benne egy kicsi.

De miért is fontos az omega3? Egy csomó dolgot pozitívan befolyásol, akit érdekel, mindent megtalál a neten, de esetünkben az a lényeg, hogy a mozgásszervi problémák javulását is elősegítheti.

Eddig azonban nem találtam olyan készítményt, ami valóban kanalazható szűz lazacolaj, és nem pedig kapszulás. Most viszont igen, és a leírás szerint hűdenagyonjó, nem is vészesen drága, és ami szintén fontos, Marcus szívesen megeszi. Minden nap egy teáskanállal. Kb. 3 hete fogyasztja, állítólag hat hét után várható látható eredmény. Nem várok persze csodát, mit ahogy a Tapingtől sem, és a többi tornától sem, de hiszem, hogy ezek együtt, kiegészítve egymást, segítenek Manónak, hogy utolérje a korosztályát. Aztán még a végén mégiscsak vízilabdás lesz.

2012. január 20., péntek

Mászás

Marci nem mászik. Sajnos rájött, hogy fenéken csúszkálni könnyebb, azóta a kúszást is abbahagyta. Andi tanítgatja mászni, neki még sikerül is, de mikor én próbálom, megmakacsolja magát, hasra fekszik, nyávog, nem erőltethetem.

De tegnapelőtt (01.17) megtört a jég. Elindítottam a varázs-mondókás dvd-t, letettem a gépet a földre csalinak, Manót négykézlábra állítottam, és indulás. És csodák csodájára, alig kellett alátámasztanom a mellkasát, a kezek-lábak spontán, szabályosan mozdultak. Hihetetlen! Csak úgy, magától!

Úgy érzem, nagyon jó döntés volt, hogy elkezdtük a TSMT-t is, mert ez erősíti az Andi által kilazított izmokat. Mindkét módszer nagyon kellett ahhoz, hogy itt tartsunk. Aztán hajrá tovább! Nyáron már együtt kergetjük a galambokat!

2012. január 17., kedd

Fejlesztőeszközök otthonról

Azt hiszem, indítok egy rovatot a háztartásban fellelhető, hemis kezeket spontán megdolgoztató eszközökről. Ha jól emlékszem eddig volt a kesztyű, a porszívó, a széttépkedhető szalvéta (egy darab alufólia is szuper), és talán más is, amire most nem emlékszem.

Ma Marcus fedezett fel egy újabb eszközt, méghozzá az ajakíromat. Édes volt, ahogy próbálta begyömöszölni a bal kezébe, nyitogatva az ujjacskáit, hogy lecsavarhassa a tetejét. És mikor sikerült, diadalmasan beledugta az ujját, és ekkor már éreztem, nem lesz nagy karrierje nálunk. A kihúzott ujjacskát, aztán gondolkodás nélkül lenyalogatta, csettintett egyet, és dugta vissza. Keményszívű anyaként elkoboztam a dobozt, de becsszóra, csak kiszedegetem belőle a cuccot, aztán visszakapja a kisszaros. Hihetetlen, hogy akár félóráig is el tud molyolni egy ilyen kis tégellyel…

Kiállítok sejehaj

Most mondhatnám, hogy hűdemenő lettem, mert három fotóm is szerepelni fog egy kiállításon. De az igazság az, hogy csupán a fotósképzés záróakkordja lesz a kiállítás, az egyik tanárunk galériájában, ahová minden hallgató három képpel nevezhet. Majd kidobolom az ismerőseim körében, hogy menjenek el megnézni, és ne felejtsék el beírni a vendégkönyvbe, hogy már csak BE képei miatt is megérte eljönni.

Azért jó érzés volt kézbe venni a kinyomtatott fotóimat, ez is egy újabb lépés, amit sikerült meglépnem.



2012. január 9., hétfő

Az Éritőn találtam

„Mindenki zseninek születik. De ha egy halat annak alapján ítélnek meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életét úgy fogja leélni, hogy ostobának hiszi magát.”

Albert Einstein

http://erinto.postr.hu/mindannyian-zsenialisak-vagyunk


2012. január 8., vasárnap

Zöldülök

Egyelőre én, a családom pedig igyekszik követni, vagy legalábbis nem tiltakozik.

No nem vagyok méregzöld, inkább csak borsózöld, de ami késik, nem múlik. Terveim vannak bőségesen, egyiken-másikon csak elnézően mosolyognak, az uram szerint bármit is tervezek, csak kettő lesz a kezem, a nap pedig csak 24 órából fog állni…

Lássuk, meddig jutottam:

Tisztálkodás, kényeztetés:

Pár hónapja már nem használunk tusfürdőt, helyette természetes anyagokból készült szappanokat vettem. Kb. egy hónapja találtam a Meskán egy eladót, akitől több szappant is vásároltam már, szeretemszappanokat. Testápolót nem használunk, ezek a szappanok pótolják azt is.

Tőle vettem arckrémet, kézkrémet, dezodort is, mindegyikkel nagyon elégedett vagyok, és az sem utolsó szempont, hogy egyáltalán nem drágábbak, mint a bolti termékek. Közben egyre lelkesebb vagyok, mert rájöttem, nem nagy ördöngösség ezeket saját kezűleg elkészíteni. Nagyon izgat a szappankészítés, krémkeverés, ha elköltözünk innen, és lesz végre helyem, biztosan kipróbálom. Addig is gyűjtögetem a recepteket, ötleteket.

Jut eszembe, a múltkor láttam a bionéninél egy szappant, ami a leírás szerint samponként is használható. Akkor nem vettem meg, nem is tudom, miért, de legközelebb tutira kipróbálom, és ha beválik, a sampon is kipipálható.

Hátra vannak még a dekor kozmetikumok. Hm…kemény dió, mert szeretem a sminktelennek álcázott sminket, akár itthonra is. Alapozóról, szem- és szemöldökceruzáról, szempillafestékről, pirosítóról, alkalomra szemhéjfestékről nem akarok lemondani. Ezen még töröm a fejem, eddig csak egy termék családot találtam. Árában ott van, ahol az eddig vásárolt arcpingálóim, de csak online boltban láttam, márpedig legalább egyszer ki kell próbálnom őket, mielőtt megvenném…

Mosás:

Már évek óta mosópor-mosószóda keverékével mosok, és ecettel öblítek. A foltokat pedig mosószappannal szedem ki. Az eredménnyel elégedett vagyok, bár igaz, ami igaz, soha nem koszosak a ruháink úgy istenigazából. A foltokat nem engedem beszáradni, ha nincs időm kimosni, legalább beáztatom a ruhákat, így könnyebb kiszedni őket.

Elhatároztam, hogy elhagyom a mosóport, helyette kipróbáltam a mosódiót. Jónak tűnik, most fogyott el a próbacsomag, holnap megyünk Marcussal a bionénihez és veszünk egy nagyobb kiszerelésűt.

Mosogatás:

Van mosogatógépem, amihez nem bio tablettát használok, hanem lidliset, itten van egy sötét folt, a kézi mosogatást viszont már évek óta lebomló cuccossal abszolválom.

Takarítás:

Itt is vannak hiányosságok, az ecetes szanitertisztítás oké, és nem használunk klotyóillatosítót, de a polcon ott figyelget egy doboz Flórasept, amivel hetente kipucolom a WC-t és a kádat. A hangulat fellendítéséről a legkisebb helyiségben narancsos illóolaj gondoskodik. A mosószóda nem vált be nekem, mint mosogató- és takarítószer, többszörös öblítés után is ott voltak maradványai az edényeken és a csempén. Nem túl víztakarékos… kell találnom valami jobbat.

Ami pedig a fentebb emlegetett két kezet, 24 órás napot, és az uram elnéző mosolyát illeti, az nem a szappankészítési terveimnek, hanem a szappankészítési ÉS a többi nagyszabású tervemnek, szólt. Úgyis, mint sok-sok kötés, horgolás, varrás, hímzés, családot ellátó konyhakert, tyúkok, disznó, esetleg kecskék, ha bejön a dolog, tojáseladás, tésztagyúrás ….stb. Ja és persze fotózással pénzkeresés, és a házi tűzhely őrzése, anya és feleség lét.

Ha jól meggondolom, tényleg elég utópisztikus, de nem bánom. Sok terv kell, hogy lehessen később válogatni.

2012. január 7., szombat

Tapasz-talat

Korábban olvastam már a Magyarországon még kevéssé ismert Kinesio-taping módszerről, gondolkoztam is, hogy ki kellene próbálni, de végül úgy döntöttem, nem viszem Manót egy sokadik helyre, elég lesz, amennyit most dolgozik.

Aztán egyik nap figyelmes lettem egy plakátra a BHRG Alapítványnál, miszerint itt tapaszolás is folyik, mi több, a mi gyógytornászunk is végzi. Nosza meg is támadtam őt, és megbeszéltük, hogy következő alkalommal Marcus is gazdagabb lesz néhány bézs színű példánnyal.

De miről is szól ez a módszer?

A Kinesio-tapinget, röviden úgy jellemeznék, hogy színes ragasztószalagokkal való izom-ín és testtartás korrigálás. Ezt a módszert és terápiás anyagot egy japán kiropraktőr és kineziológus Dr. Kenzo Kaze fejlesztette ki. Találmánya egy csúcsminőségű pamutanyag, amit egy 100%-os akril ragasztóréteggel vontak be. Ez a pamutanyag megközelítően olyan tulajdonságú –vastagságát, súlyát és nyúlási tulajdonságait tekintve – mint a bőr. A ragasztót nem egyenletesen hordják fel az anyagra, hanem sinus-formát mutató görbéket kihagynak, hogy a levegő valamint a folyadék cirkulációjára a tape alatt továbbra is lehetőség nyíljon. A Kinesio-taping lehetővé tesz számunkra egy mellékhatások nélküli „24 órás információs terápiát”amely ta pasztalataink alapján is a hatásos módszerek közé tartozik. Felhasználási területe igen széles (sportfizioterápia, neurológia, ortopédia, postoperatív terápia, lymphologia pediátria…)

A gyermekgyógytorna foglalkozásokon többek között izmokat ingerlünk, nyújtunk, erősítünk, testhelyzeteket korrigálunk, mozdulatokra rávezetünk, korrigálunk mindezt 45-60 percben. A Kinesio-taping abban segít, hogy ennek a korrigálásnak egy részét hosszabb időre is fenntartsuk. A tape felragasztást egy alapos vizsgálat, a bőr zsírtalanítása, az anyag méretre vágása és a fájdalommentes felragasztás követi.

A tapasz lelke a hullámszerű akril borítás, amelyet a test melege aktivál, és amely fontos mechanikai funkciókat helyettesíthet. A tapasz nem tartalmaz gyógyszerészeti szempontból aktív elemeket, illetve ragasztót, így a bőr számára semleges hatású. Hatékonysága különböző igénybevételek – munka, sportolás, zuhanyzás, úszás és a napi rutin egyéb tevékenységei – esetén is megmarad. A Kinesio-taping terapeuta a kellő helyre és kellő módon felragasztja ami több napig (4-8) a gyermek bőrén maradhat. Természetesen fürödni, akár úszni menni is lehet vele, csak nem szabad dörzsölni a törölközővel, hanem langyos hajszárítóval kell megszárítani. Mellékhatásai nincsenek, csak akkor ha allergiás a tapaszon levő ragasztóra. (ez nagyon ritkán fordul elő). A taping levétele szinte magától történik, 5-8 nap viselés után fokozatosan leválik a bőrről.

Gyermekeknél a gyógytorna mellett, kiegészítő terápiaként alkalmazom a Kinesio-tapinget különböző láb deformításoknál, enyhe dongalábnál, skoliózis (gerincferdülés), hanyagtartás, cerebrál paresisnél, hemiparesisnél, hypoton (gyenge tónusú) izomzatnál,spasztikus (feszes tónusú) izomzatnál, különböző kéz funkció javításáért stb. A különböző ragasztási technikák segítségével, lehet erősítő, korrigáló vagy éppen csak figyelmeztető hatást elérni. Például ha egyszerű hanyagtartás a probléma akkor a hát túlnyúlt szakaszát beragasztjuk a kellő technikával, ez korrigálja a testhelyzetet, stimuláló hatással van az alatta lévő izmokra és figyelmeztet a helyes testtartásra. Ajánlatos először gyógytornával megerősíteni, korrigálni a testhelyzetet és csak aztán elkezdeni a taping terápiát. Körülbelül hetente vagy kéthetente kell cserélni a tapinget, ez attól függ, hogy milyen területen van ragasztva. Nem elhanyagolható a Kinesio-taping fájdalomcsillapító hatása. Ez úgy nyilvánul meg , hogy a tapasz alatt található bőr a test mozgásának következtében folyamatosan ide-oda mozog, ami hatással van a mechanoreceptorokra, ami a fájdalomérzet csökkenéséhez vezet.

A Kinesio-Taping olyan kezelés, amelyet a páciens „hazavihet” magával (magán). A módszer hatékony volta a felhelyezésből és a test mozgásából fakad,a tapasz mindaddig hatékonyan működik, míg azt a páciens viseli. A Kinesio-taping egy nagyon hasznos segítség az eredmény elérése érdekében és ha már 2 mm segít korrigálni a helyes testtartás vagy funkció eléréséért akkor már nyertünk, nyertek vele kis pacienseink és szüleik. Fontos hogy nem a gyógytornát helyettesíti, hanem annak hatását erősíti.

Kovács Andrea

Gyógytornász, Kinesio-taping terapeuta

www.mackorendelo.hu

Nos a fentiek szellemében tegnap a havi kontroll (és szénné dicsérés, teljesen jogosan, mert tényleg rengeteget javult a mozgása, tartása) után Manó megtapaszolódott. Került egy csík a hátára, kettő pedig a karjára. A maradék pedig az én karomra, mert kíváncsi voltam, milyen érzés. Jelentem, semmilyen.

Az eredmény pedig már tegnap délután látszott! Lehet, hogy csak képzelődöm (ez azért nem valószínű) és lehet, hogy nem is a tapasznak köszönhető (ez mondjuk pont nem érdekel, az eredmény fontosabb), de tény, hogy Manó bal kezecskéje sokkal többet volt nyitva és sokkal-sokkal többet használta, mint korábban. Ma is ugyanezt tapasztaltuk. Szóval, úgy néz ki szeretem a tapaszt, és remélem, Manó nem fogja idő előtt leoperálni a karjáról, bár tegnap fürdésnél ennek érdekében mindent elkövetett. Apropó fürdés: tegnap először, egyedül felállt a kádban. Tadaaaaam! J