Utasítottak, hogy adott napon
reggel 7.30 és 9.30 között tartózkodjunk a helyszínen és tegyük lehetővé a
bejutást. Név, telefonszám megadva, ha kérésünk lenne.
Lett is, méghozzá az, hogy tegyük
kicsit későbbre a randevút, mivel emberem nem áldozna erre értékes, és főként kevés
szabadnapjaiból, mi Marcival pedig tömegközlekedünk, és ha nem muszáj, nem
kelteném fel hajnalok hajnalán (két óra az út átszállással + elkészülni,
kijutni az állomásra), hogy fél nyolcra
odaérjünk.
Felhívtuk a megadott számot, morcos
hang vakkantott a telefonba, és közölte az alábbiakat:
· Nem ő XY, akinek neve és száma szerepelt az
értesítésben, viszont ennek ellenére ő fogja ellenőrizni, hogy adócsalók akarunk-e lenni, avagy nem. (XY nevét bizonyára
csak viccből írták oda.)
· Ne gondoljuk, hogy kapunk új időpontot, egy évre
előre be vannak osztva, nem lehet másikat kérni. (Két hete írtuk alá a
szerződést, de nyilván jó képességű látnokok dolgoznak náluk, akik már hónapokkal ezelőtt lestoppolták nekünk ezt a két órát.)
· Na jó, mégiscsak lehet másik időpontot kérni, de
nem telefonon, és mit képzelünk, hogy az e-mail címről érdelkődünk? Ők nem
olvasnak/írnak e-mailt!
· Tessék levelet írni, abban megadni a kért
időpontot, de ne túl szűken, pl.10 után, majd ajánlva elpostázni. Nem, a napot nem javasolhatjuk, majd
ők eldöntik, melyik napon lesz, aztán szintén postai úton értesítenek minket.
„A hó meg csak hull....”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése