Leomlott estére

Az uram már úgy mondta: hazamegyünk, mikor szombaton kora reggel az autóban ülve éppen dupla adag kávéval próbáltam lelket verni magamba.

Ezúttal egy kedves barátunk is velünk tartott, mert úgy véltük, a falbontáshoz nem árt a férfierő. Hát nem is. Van abban valami morbid, ahogy egy egészen vállalható kinézetű házat módszeresen romhalmazzá változtatunk …

Míg a fiúk a falat gyengítették, én elkezdtem óvatosan felszedni a parkettát a hálóban, ami a leendő nappalink része lesz. Vigyázva kellett dolgoznom, mert a parkettára még szükségünk van, a majdani szobákban fogjuk felhasználni pótlásra. Néhány csíktól eltekintve szerencsére jó állapotban van, egy csiszolás, lakkozás, és olyan lesz, mint újkorában. A fiúk közben meggyengítették a falat, majd alulról felfelé haladva kiütögették a téglákat. Ebédig kitalicskázták a sittet és kinyílt a nappali-konyha tere.

hívogató enteriőr

Mikor délután megérkezett az építési vállalkozó, igencsak meglepődött, nem hitte volna, hogy ennyire visszük.

Gyors megbeszélés, némi alkudozás és tenyérbecsapás után folytattuk a munkát. Mivel már úgyis annyira jól ment, a fiúk kiütöttek még egy falat, megnyitva a lehetőséget egy normális méretű - vagyis ahol egynél több ember is elfér egyszerre - előszoba kialakítása előtt. Emellett még megszüntettek egy boltívet. 

terjeszkedő előszoba

volt nincs

Közben én felszedtem a parkettát, és lekalapáltam a járólap szegélyeket. A járólapok felszedését végül mégsem kezdtük el, a következő hétvégére halasztottuk, mert sürgősebb munkáink akadtak.

Kicsit felgyorsultak ugyanis az események, a kőművesek ezen a héten már jönnek építeni. A nappaliba tégla polcrendszert terveztem és az oszlopok helyét mi véstük bele a vakolatba élőmunkát spórolva az építőknek és egy kis pénzmagot magunknak. Szombaton csak az oszlopok helyének kijelöléséig jutottunk és mivel nem volt kéznél egyetlen 270 centis vonalzó sem, először egy deszkával, majd egy függönykarnissal szerencsétlenedtünk. Amellett, hogy sokat nevettünk, igencsak hasznosnak bizonyult magunkra vállalni ezt a munkát, mert kiderült, hogy megfeledkeztünk a függőlegesen futó fűtéscsőről és az eredeti méretezéssel az egyik oszlop pont erre kerülne. Márpedig a csőnek az oszlopközben lenne a helye, hogy azután el tudjuk rejteni. Így aztán elértük, hogy a szekrényt ábrázoló freskónk kezdett nehezen értelmezhetővé válni az áthúzott és újrarajzolt, véletlenül sem egyenes vonalakkal, másrészt a fáradtságos nap után éjjel nagy örömömre még milliméterpapíron új felül- és elölnézeti tervet is készíthettem a vállalkozó számára.

És még valami. Mikor megérkeztünk, a ház előtt el volt tolva a hó. Múlt hétvégén elsepertem, de azóta bőven volt utánpótlás. Nem tudjuk, ki volt ilyen figyelmes, de azt hiszem, ez sokat elárul a szomszédságról…