Boldogi nagyrózsa

Idén elmotoroztunk az urammal az őrségi vásárba, Marci fiam ellágyulva nézte, ahogy felveszem a dzsekit és a kesztyűt, majd így szólt:

- Anya olyan szép vagy így öltözve.

Nos, így szépen felöltözve sétálgattunk a vásárban, amikor megláttam egy különleges formájú süteményt, háromszáz forintért árulták darabját. Csokiöntettel négyötven. Egyszer élünk, kipróbálom, és finom is volt, tényleg.

Pár nappal később a neten láttam egy képet, nézd már, hát ez pont olyan, és itt a neve is: boldogi nagyrózsa. Boldog községben készítik, hagyományos lakodalmas sütemény, éjfélkor kínálják a násznépnek.

Az uram pedig figyelt, jegyzetelt, és a házassági évfordulónkra csináltatott nekem egy sütőformát, amihez receptet is mellékelt a készítő. Szeretem a meglepetéseit.

És most már én is tudok boldogi nagyrózsát sütni. Ha nagyon vastagon számolok, akkor nagyjából harminc forintért darabját… Lehet, hogy a GYED mellett rózsasütödét kellene nyitnom?

A recept roppant egyszerű, voltaképpen egy sűrű palacsintatészta öt tojásból, fél liter tejből, és fél kg lisztből. Én teszek hozzá késhegynyi szódabikarbónát, mert a palacsintához is szoktam. Lehet cukrozni is, én nem szoktam, mert ha kisült, úgyis meghintem porcukorral.

Kis lábosban olajat és egy kanál zsírt melegítek, jól felforrósítom a vassal együtt, majd belemártom a tésztába, és sütöm. A sütés módszerét innen lestem el

Pillanatok alatt kész. És olyan nagyon szép.

A végén, mikor már fogyóban az alapanyag, és nem tudom szépen meríteni a formát, a tésztát zacskóba töltöm, kilyukasztom, és a tésztát „rajzolgatva” belecsorgatom az olajba. A végeredmény kevésbé szofisztikált, ám ugyanolyan ízletes.

A minőségellenőr véleménye:

- Hmm, az igen finom!