2018. április 3., kedd

Húsvét

Az elmúlt hetek nehezen teltek, március eleje óta mindig beteg valaki, én magam is hetekig kínlódtam egy makacs arcüreg-gyulladással. Mindezek ellenére igyekeztünk készülni az ünnepre lelkileg és külsőségekben is. Szeretem, hogy a gyerekek már várják ezeket a különleges alkalmakat, az ünnepi terítéket, a kézzel készült apróságokat. Marci a legutóbbi írás ötöse után is felvetette, hogy igazán megünnepelhetnénk...

Marci levelet is írt a Nyúlnak, akinek ezek után nem lehetett kétsége affelől, hogy őt itt bizony nagyon várják.



A nagy írott betűk közül még csak az A-t és az M-et tanulták.



A fiúkan felvetődött a gondolat, hogy mennnyire akadályozza majd a Nyulat a tojások kézesítésében a hűvös, esős idő, végül kisütötték, hogy egy sas(!) hátán repülve érkezik majd, úgy gyosabb, és nem lesz sáros a lába,  és különben is van esernyője. Nem is lepődtünk meg hát, hogy elég korán megérkezett, mire hazaértünk a szentmiséről, a kis tányéron szervírozott  répát a Nyúl félig megcsócsálta, és a garázs előtt hagyta ajándékait.







A kis zsákokat még tavaly hímeztem, hétfőn jó szolgálatot tettek, mikor a család férfitagjai locsolkodni indultak. Annyi édességet gyűjtöttek, hogy szerintük kitart karácsonyig. Hát kiváncsi leszek. 

A három nyúl-párnát az ünnep előtti felsőörsi pihenésünk alatt varrtam, itthon már csak a nyakbavalóikat kellett elkészítenem. Úgy örülök, hogy igazán szeretik őket a gyerekek, velük is alszanak. 







Az idei húsvéti dekorációt a kék szín uralta, és bár nagyon kapkodtam a képek elkészítésekor, így hmmm nem sikerültek valami jól, mi nagyon szerettük, és remélem, a hangulat így is érezhető.







Nekem valahogy sosem sikerül igazán szépre a kalács, most annyira nem, hogy csak szeletelve merem megmutatni...







Tavaszi linzerek, tojással díszített islerek





Idén vanilia-krémes tortát sütöttem aszalt vörösáfonyával, és ostyafű-fészekkel. Lackó húsvét óta füves tortát akar enni, vagy legalább egy kis füvet...



A fehér porcelán nyulak állandó részei a húsvéti dekorációnak. Most bátran az ablakba tettem őket, ahol villámkezű Juli eléri, ha akarja. Még épek.







5 megjegyzés:

  1. Szépségesek , mint mindig.

    Ostyafű fészek...valami ilyesmit láttam az Aldiban húsvét előtt, csóváltam is fejem, hogy mik vannak (az cukorból volt, nem tudom, hogy ugyanaz e), de így dekorként be kell vallanom, hogy nagyon mutatós és jól nézett volna ki a répatortám tetején. :)
    Popianyu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez az, én is ott vettem. Keményítő főleg, és édesítőszerek, egy kis festék, miegymás. Szerintem finom, nem túl édes, és remek finommotorikai feladat a darabkáit összeszedegetni a szőnyegről. :)

      Törlés
  2. Szép és visszafogott a húsvéti dekorod, az ilyeneket szeretem. Még nem is hallottam ilyen ostyafűről, mik vannak. Jót mosolyogtam az utolsó mondatodon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is tetszik, bár így a képeket nézve inkább télies hangulatú. No, majd jövőre vidámítok rajta. Az ostyafűvel már tavaly is szemeztem az Aldiban, Kikben, de nem hittem, hogy ekkora szenzáció lesz a gyerekeknek. Bizony, minden eshetőségre számítani kell, barkánk például azért nincs idén, mert a kisasszony az orrába dugja.

      Törlés