2017. július 10., hétfő

Lazán csak kapaszkodj belém...


...Tartanod nincs mitől, mer’ én
Azér’ vagyok, hogy óvjalak téged
Az életed tengerén.


Mindhárom gyermekünknek van egy-egy saját dala, amit gyakran dúdoltunk nekik, amikor picik voltak.
Az elmúlt napokban a fenti Tankcsapda nóta járt a fejemben éjjel-nappal, főleg éjjel, mert alig aludtam, hogy kézzel készített meglepetéssel szerezzek örömet a kisfiamnak, akivel hét évvel ezelőtt egymást választottuk.

Valami készül. Vagy inkább valaki.

Említettem korábban, hogy a fiaim nagy kedvence Rumini a hajósinas, olvassuk a könyveket, jártunk a Rumini játszótéren, a szereplők és a történetek rendszeresen megjelennek a fiúk játékában. Marci születésnapjára sirálysípot kért, mert nagyon szeretné kipróbálni a repülést sirályháton. Próbáltam meggyőzni, hogy sirálysíp csak a mesében létezik, aztán mikor kételkedve ingatta a fejét, bevetettem, hogy emlékezzék csak a történetre: alig maradt már épen néhány síp, azok is nagyhatalmú zúzmaratörpék tulajdonában vannak, és eszük ágában sincs megválni tőlük. Ebbe beletörődni látszott, végül megegyezte, majd megbeszéli a Fogtündérrel, ő biztosan tud szerezni egyet. Hajaj.

A délutáni alvásból ébredő családot terített asztal várta. A dekorációval tengerész-hangulatot igyekeztem teremteni, de megjelent a mesék néhány szereplője is.









Eljött például maga a főhős, Rumini , és magával hozta a legutóbb megjelent kötetet is, amit azóta természetesen már olvasunk.



 Rumini horgolása nagy munka volt, azt hittem, nem fogom tudni befejezni. A könyv illusztrációin hosszú ujjú pólót visel, Marci Ruminije azért kapott rövid ujjút, mert hajnali háromkor már olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam tovább fenn maradni.




A hajósinasunkat drótváz merevíti, ezért pózba állítható....lenne, ha nem zsenília drótból készítem a vázát, hanem valami masszívabból. Sebaj, nem tűnt úgy, hogy Marcinak hiányérzete lenne.

Marci már hetekkel ezelőtt Szélkirálynő tortát kért, tulajdonképpen így született meg az egész Rumini születésnap ötlete. A tortát egy útmutató alapján készítettem el, karamellás-csokis ízesítéssel, nagyjából egymillió kalóriával, de azt hiszem Rumininek is íztett volna. Szépnek nem volt szép, de én már annak is örülök, hogy ebben a kánikulában egyben maradt. Mikor összeraktam az emeleteket az olvadt krémen kezdtek szétcsúszni a tésztadarabok, kevésen múlott, hogy nem a hajótörést szenvedett Szélkirálynő került az asztalra. 



A formázás során leeső tortadarabokból sütibonbonokat készítettem, és aki akart, majszolhatott polipot is. Utóbbi a sajtos-sós rúd tésztájából készült, így legalább megeszik, egyébként nagyjából semmit, ami a tengerből származik.




Marci, miután tervei a sirálysíppal dugába dőltek, inkább legó-vonatot kért. Rigó InterCity-t Az étkezőbe lépve kicsit meglepődött, hogy csak egy könyv és egy horgolt kisegér várja, de jól viselte, nem kesergett a remélt ajándék után. A gyertyafújás előtt mondtam neki, kívánjon valamit, amit nagyon szeretne, majd utána megkérdeztem, mi volt a kívánsága.

- Hát a Rigó InterCity, anya!



Ha sirálysíp nem is érkezett, egy fekete sirály csak megpihent az asztalunknál, mellesleg Marci a vonat után papírsirálynak és a nagy készülődésben a szőnyegen felejtett papírdenevérnek örült leginkább.



Tegnap óta pedig Marcink nagyjából három helyzetben található: eszik, alszik vagy játszik a Rigó InterCity-vel. Néha azért Ruminit is megölelgeti.







11 megjegyzés:

  1. Ez igen, szép ünnepet rendeztél Marcinak. Az a torta!!!

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Köszönöm, nagyon igyekeztem, hogy emlékezetes legyen. :)

      Törlés
  3. Nem sok időm van,de ha mégis hozzád mindig ellátogatok. Olvasva a soraidat,nézve a képeidet,csak annyit tudok mondani neked,hogy egy csodálatos édesanya vagy! Minden tiszteletem a tiéd! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajni, sajnos nem vagyok hozzájuk elég türelmes, és sokszor veszekszem. Minden erőmmel jó anya szeretnék lenni, és mindig elbukom. De nagyon-nagyon szeretem őket, és ki is mutatom, talán felnőttként inkább erre fognak emlékezni...

      Törlés
    2. Hát a türelem már csak ilyen, elveszti néha az ember.:)De ez a sok szeretet,és élmény amit kapnak,egészen biztos vagyok benne, hogy ez marad meg bennük, és nem az, hogy veszekedtél. Te már Jó Anya vagy, ne erőlködj. :) Ölelés

      Törlés
  4. Csodás ötletek és kivitelezés,mint mindig! :-)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Eszter! Melyik könyvben találom a horgolásmintát? Nálunk is nagy kedvenc Rumini és szeretnék megpróbálkozni vele, bár utoljára gyerekkoromban horgoltam :) köszi szépen Tünde

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tünde! Ne haragudj, de csak most vettem észre az üzenetedet. Talán már nem is aktuális, de Isabelle Kessedjian Fonalfalva vidám lakói c. könyvéből származik a minta. A könyvben egér ugyan nem szerepel, én a róka mintáját alakítottam át picit.

      Törlés