2017. július 22., szombat

A levendula sikertörténet




A két évvel ezelőtti levendulás kudarcaim után szentül megfogadtam, hogy csak azért is lesz nekem lilán burjánzó sövényem, szappanillatú júniussal, szálldosó pillangókkal. 
No és méhekkel, rájuk nem is gondoltam, bár a szezon végére csak három csípést gyűjtöttünk be, egyet Juli, kettőt én, még szerencse, mert az erős-bátor fiaim tán még most is jajgatnának miatta.

Tavaly márciusban gyorsan a tettek mezejére léptem, újra vettem vagy húsz tő  szabadgyökerű levendulát ugyanattól a termelőtől, mert a kertészetben még nagyon picik voltak a cserepesek, és féltem, mire megnőnek és eladó-sorba kerülnek, megint jön a meleg, és én kezdhetem elölről az egészet. A töveket természetesen éjszaka ültettem el, minálunk ez már így szokás, most hogy kívülről tesszük rendbe a házunkat, az uram külön gondot fordít a világításra, így ha ezentúl kedvem támad sötétben kertészkedni, nem kell majd reflektort szerelni a kétágú létrára.

Éjjel ültetni pont olyan mint nappal, csak sokkal menőbb

Ezúttal locsolgattam is a levenduláimat becsületesen és igen!, megeredtek, virágoztak, és már az első évben jó nagyot nőttek. A tavaly nyár végi-ősz eleji másodvirágokat nem vágtam le, beértek a magok, most pedig sok pici levendulamagonc várja, hogy helyet keressünk nekik a kertben. Nagy reményeim vannak velük, meg mindenféle  újabb levendulasövényekkel kapcsolatban. 



Idén nyáron csodás volt a levendula-sor, virágzáskor csakugyan szinte zárt sövényt alkotott, kora reggeltől, sötétedésig zsongott a méhektől, jöttek a lepkék, megkaptam, amire vágytam. 



Az állványzat most is nálunk állomásozik és lehet találgatni, mi az a kék sáv ott a házon




Annyira szép volt, hogy nem is volt szívem levágni, csak akkor ragadtam metszőollót, mikor elhervadt a  virágok zöme, így alig pár csokorra valót tudtam kiválogatni ki közülük hogy megszárítsam. 

A virágokat száradás után lemorzsoltam, majd egy befőttes üvegbe tettem, amire egy régi, évekkel ezelőtt turizott horgolt terítő került. Ezt a kis terítőt miután megvettem, nem használtam semmire, most végre megtalálta a helyét a konyhaablakban. A június illata pedig mindig visszatér valahányszor megrázom kicsit a "levendulabefőttemet". 




4 megjegyzés:

  1. Az elvirágzott levendula ezek szerint ebeké? Volt, aminek éreztem, illatát, volt, aminek nem. Sajnos nem szedtem le mindet. Éppen a pillangók miatt, hadd lepjék, s lepték is. Ebbe a levendula nem locsolásba én is belefutottam az elején, s tudod, azt figyeltem meg, hogy a leggyatrább, köves talajon a legszebb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálam igen, a komposztra került, gyógykomposztunk lesz :) A köves, sovány talaj nálunk is adott, ezek szerint azért volt ilyen szép!

      Törlés
  2. Nagyon szép lett! Nem is gondolnám,hogy idén ültetted, olyan szépen megnőttek. Leld bennük sok örömödet, és nemcsak nyáron,mert valahányszor dolgozni fogsz az ágyásban, akkor is illatozni fog és elvarázsolni, ha éppen nem virágzik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, mit szeretek legjobban? A márciusi metszést. Még alig indulnak meg a bokrok, mégis csupa levendulaillatban dolgozhatok :)

      Törlés