2014. október 26., vasárnap

Sárgul már a kukoricaszár

Őszi séta a kertemben



Nem nagyon írtam a kertről, pedig lett volna mit. A kezdő kertész lelkesedésével vágtam neki, vetettem, palántát neveltem, gyomláltam, kísérleteztem, és sokat-sokat tanultam. Néha kockáztattam, pl. az áprilisi paradicsom és cukkini palántákkal, július végi uborka és zöldbabvetéssel, és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Egyedül a saláták keltek ki gyéren-a galambbegy pedig sehogy- de annyit vetettem, hogy elég volt így is. A répát jövőre jobban ki kell egyeljem, mert az idei példányok a ceruza és hüvelykujj vastagság között mozogtak, de legalább nem férgesek, talán mert egy büdöske-sor mellett éldegéltek.
A céklám gyönyörű, és több mint száz fej fokhagymám lett, pedig errefelé állítólag vacakul terem. Lett elég hagymám, petrezselymem, zöldbab, zöldborsó, újkrumpli, sóska, mángold, karalábé, cukkini, kukorica. Utóbbi megevésével jobban kell majd sietni, hamar öregedett, spenótot pedig jövőre nem vetek, pillanatok alatt megtetvesedett, és miután levágtam pikk-pakk magszárba ment, a mángold sokkal jobb, és finomabb is szerintem.
Az áprilisi paradicsomok, bár egy vihar alaposan próbára tette őket - azt hittem, kampec- nagyobbak, erősebbek lettek, mint a fagyosszentek utáni társaik, hamarabb is teremtek. Általános szabály, ahogy észrevettem, hogy nagyjából minden nyári zöldség három-négy héttel később terem (a paradicsom pl. augusztus elején kezd), és kevésbé bőségesen, mint anyu nyírségi kertjében. Sovány a talaj errefelé, mindenből többet kell ültetni, ha ugyanakkora termést akarunk.
A 18 tő paradicsom nem termett annyit, hogy berakni lehessen belőle, igaz, ebből hat tő aprócska balkonparadicsom, termése apró, édes, és elhanyagolható mennyiségű. Az ökörszív és a Roma FV viszont szépen hozott, kötöztem, kacsoltam is becsülettel, talán ennek köszönhető, hogy bár egész augusztusban állandóan esett, csak a hónap végére rohadt le az egész.
A paprikáim viszont gyönyörűek lettek, főleg a kápiák (Csángó) egyik másik akkorára nőtt, mint egy kisebb fa. 
A későn, július végén palántázott káposzták is összekapták magukat, legtöbbjük szépen beborult, bár a piacon nem hiszem hogy sokat el tudnék adni közülük. A csigákkal úgy voltam, hogy jut is marad is, és hát tényleg rendesek voltak, hagytak nekünk.

Gyümölcsökből ehettünk málnát, tüskétlen szedret, kajszit, almát (nyárit, őszit), körtét, szilvát, meggyet, némi szőlő is megúszta az általános rothadást. A birs idén alig termett, a pár szem gyümölcsét még féléretten kandíroztam, megmentve a rothadás elől. A tüskés szeder idén sem tudott beérni, tavaly a szárazság tette tönkre - féléretten megsültek- idén pedig a sok eső -féléretten megpenészedtek. Talán majd jövőre.

A veteményesben virágok is kaptak helyet, ide menekítettem a markoló elől az előkertből a rózsákat, a szívvirágot, vetettem büdöskét, körömvirágot és őszirózsát, és ide kerültek az anyától kapott kardvirágok is. Ezt így folytatom ezután is, szeretem a virágokat a zöldségek között. 

Mindent összevetve a kísérleti kert jól vizsgázott. A kísérleti kertész pedig reméli, jövőre kisebbik fia is elég nagy lesz ahhoz, hogy elszöszmötöljön mellette a kertben, és akkor talán a tavasszal még takaros, nyáron pedig még egész jó sorokat őszre nem fogja teljesen felverni a gaz...

Most pedig mutatok ezt-azt:

A rózsáim művésznevéről fogalmam sincs, de talán nem is számít, lényeg, hogy szépek.




A verbénát anyák napjára kaptam, jövőre is ültetek, szeretem.


Nálunk a hajnalka bár nem hívtuk, de mindenütt felüti a fejét. Most éppen a karalábék között...


Nagy kedvencem, a büdöske is vadul virágzik


Kardvirághagymák napoznak. Még meg kell tisztítani őket.


 Csigarágta káposztáim



Október végi ajándék: zöldbab és uborka és a gyönyörű vörös mángold



Sándor is jött velünk természetesen, közben kicsit vadászott




Utolsó bazsalikomvirágok


Articsóka. Még sosem ettem, kíváncsi vagyok, fog-e teremni.


Dávid és Góliát ugyanarról a fáról. Méretaránynak pedig egy négyéves kiskertész.




5 megjegyzés:

  1. Nagyon ügyesek voltatok, szép lett a termés :-) jövőben meg már tapasztaltabbak leszünk, talán még szebb lesz :-) a spenót nekem sem sikerült, a mángold meg nagyon szépen termett, jövőre is teszek :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aki a kicsit nem becsüli... Az uram csak röhögött, mikor az első, galambtojásnyi retket meglengettem az orra előtt, na ugye, ugye? :))

      Törlés
  2. Ó, hogy én miért nem jártam még erre? No, de most már itt vagyok és meg kell dicsérjelek, mert nagyon ügyes voltál, hogy ennyi mindened lett a kertben. Nekem még az életben nem volt ilyen káposztám, de a remény hal meg utoljára.... Sőt, idén egyetlen szál répám, és pontosan ennyi petrezselymem lett, de mások kárpótoltak, ahogy mondod, a kicsinek is nagyon lehet örülni. Hát, csak így tovább, majd még jövök kukkolni. Visszaolvasni, ha a kismóki kifeküdt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja igen, azt még elfelejtettem, hogy a méretarányosítód nagyon jóképű, és remekül működik ebben a minőségében, bár sejtem, hogy még sok egyéb minőségben is.:)

      Törlés
  3. Isten hozott Meli, örülök, hogy itt vagy. Én gyakran előfordulok nálad, kis ipari kémkedés, ilyesmi :)
    Ha csak a kertre támaszkodhatnánk, télen felkopna az állunk, de a távlati tervek egyike hogy spájzoljunk is valamit, ne fogyjon el csaknem minden október végére.
    Épp tegnap hoztam be egy fej káposztát ebédre, ÖT darab csupasz csigát kellett kilakoltatnom róla/belőle. Lehet, hogy mégsem volt jó az élni és élni hagyni stratégiám?

    VálaszTörlés