2014. március 19., szerda

„S mostan…

Itt van… 
Karjaimban,”


Mifelénk márciusban érik a gesztenye.

A kikelet hava kicsi fiút termett, akit László Zsombornak hívnak, és egy hete hazatalált.


Örüljetek velünk! 


13 megjegyzés:

  1. Istenem, megkönnyeztem!!! Annyira feldobott ez a csodálatos hír! :')
    Sok boldogságot nektek!
    Lackó eszméletlenül aranyos. ♥ A fotók is csodásak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ami azt illeti, mi is fel vagyunk dobva :)) Nagy áldás ez a kis legény, ha egyszer utolérem magam, megírom az ő történetét is.

      Törlés
    2. Kíváncsian várom Lackó történetét is! :)

      Törlés
  2. Ó, gratulálok, milyen nagyszerű! Sok boldogságot! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :) Nagyon eltűntél, pedig biztosan nem eseménytelen a szépülő falusi ház környéke...

      Törlés
  3. Jaj, de jóó! Nagyon sok boldogságot nektek! :)

    VálaszTörlés
  4. Hogy mosolyog az első kèpen! Na most aztán tényleg sajnálom, hogy olyan messze vagytok tőlünk :( . Hogy fogok Lackóval babázni? Pedig tudod, hogy élek-halok értük!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, gyakran mosolyog még ébren is. A múltkor hajókázást emlegettél, ami után meglátogatnátok minket. Részünkről továbbra is áll a meghívás, sőt ha gondolod, Norbival le is lépünk néhány napra, babázhatnál kedvedre :)

      Törlés
  5. Eddig csak olvastam, de most megragadom az alkalmat és gratulálok a kicsi hazatalálásához :-)
    Sok boldogságot kívánok mindannyiótoknak :)

    VálaszTörlés